TÉVHIT: A SZÁMLA MINDEN PÉLDÁNYÁT SORSZÁMOZNI KELL
TÉNY: A SZÁMLA PÉLDÁNYSZÁMOZÁSA MEGSZŰNT

2010.04.01-től megszűnt a számla példánysorszámozása, vagyis az ezt követően kiállított számlákra már egyáltalán nem kell feltüntetni, hogy 2-es, 3-as példány. Azok a számlázó programok, melyek továbbra is példányszámozzák a számla példányait még a régi - és nem a legújabb jogszabályok - szerint működnek. Érdemes frissíteni szoftverét, vagy ha gyártónak nincs elérhető frissítése, akkor lecserélni a számlázó programot!

TÉVHIT: KÖTELEZŐ FELTÜNTETNI, HOGY A SZÁMLA ÖSSZESEN HÁNY PÉLDÁNYBAN KÉSZÜLT
TÉNY: A SZÁMLÁNAK NINCS ILYEN KÖTELEZŐ TARTALMI ELEME

Jelenleg nincs ilyen szabály, ami arra kötelezné a számla kiállítóját, hogy a számlán feltüntesse, hogy az összesen hány példányban készült. Leporellóra vagy blokkméretű papírra nyomtatott számláknál találkozhatunk ilyen jellegű feliratokkal, de ettől függetlenül ez nem kötelező tartalmi eleme a számlának, így nem szükséges ráírni.

TÉVHIT: A VEVŐ CSAK A SZÁMLA EREDETI PÉLDÁNYÁT FOGADHATJA BE
TÉNY: AZ EREDETI ÉS MÁSOLATI PÉLDÁNYOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE MÁR MEGSZŰNT

2010.09.27-től nem kell feltüntetni a számlán, hogy az eredeti vagy másolat.
Jogszabályi háttér megtekintése >>

TÉVHIT: A SZÁMLA KELTE A FONTOS ÉS BÁRMILYEN KELTEZÉSSEL BÁRMIKOR KIÁLLÍTHATÓ
TÉNY: A SZÁMLA TELJESÍTÉS DÁTUMA A FONTOS, A KELTEZÉS CSAK SZIGORÚ SORSZÁMADÁS SZERINT TÖRTÉNHET

Független attól, hogy a számlát számlatömbben vagy számlázó program segítségével állítja ki, a számla kelte sosem lehet korábbi, mint a legutóbb kiállított számla kelte. A számla kelténél azt a dátumot kell feltüntetni, amikor a számla kiállításra kerül, a számlát pedig a teljesítéstől számítva ésszerű határidőn - 2020.07.01-től legkésőbb 8 napon - belül kell kiállítani. Amennyiben a számla visszamenőleges időszakra vonatkozik, úgy a számla teljesítési dátumát kell eszerint meghatározni.

TÉVHIT: A SZÁMLA ADDIG MÓDOSÍTHATÓ, AMÍG NINCS KINYOMTATVA
TÉNY: A MÁR KIÁLLÍTOTT SZÁMLA NEM MÓDOSÍTHATÓ AKKOR SEM, HA MÉG NINCS KINYOMTATVA

Amennyiben a számla már kapott egy sorszámot (számlaszám), abban az esetben az aktuális jogszabályok szerint már semmiképp sem módosítható a számla tartalma, teljesen függetlenül attól, hogy a számla nyomtatása megtörtént-e vagy sem, illetve a vevő megkapta-e vagy sem.

TÉVHIT: A SZÁMLA HELYESBÍTÉSE UTÁN AZ EREDETI SZÁMLA TARTALMA MEGVÁLTOZIK
TÉNY: A HELYESBÍTŐ SZÁMLA EGY TELJESEN ÚJ SZÁMLA, AMI AZ EREDETI SZÁMLÁRA HIVATKOZIK

Az eredeti számla tartalma semmilyen esetben nem változik meg a helyesbítés után, hiszen a változásokat egy újonnan kiállított számla fogja tartalmazni, mely a köznyelvben helyesbítő vagy módosító számláként ismert. Ez gyakorlatilag egy saját számlasorszámmal rendelkező, új normál számla, mely tartalmilag hivatkozik az eredeti számlára.
Bővebb információk a helyesbítő számláról >>

TÉVHIT: KÖTELEZŐ FELTÜNTETNI A SZÁMLÁZOTT TÉTEL VTSZ/SZJ/TESZOR SZÁMÁT
TÉNY: A BESOROLÁSI SZÁMOK FELTÜNTETÉSE A SZÁMLÁN NEM KÖTELEZŐ

A számlázásra vonatkozó aktuális jogszabályok szerint a számlakiállító saját döntéskörébe tartozik, hogy szerepeltetni kívánja-e a számlán a termék vagy szolgáltatás VTSZ/SZJ/TESZOR számát, vagyis ezeknek az adatoknak a feltüntetése nem kötelező!

TÉVHIT: A SZÁMLÁZÓ PROGRAMMAL KIÁLLÍTOTT SZÁMLÁT ALÁ KELL ÍRNI ÉS LE KELL PECSÉTELNI
TÉNY: A SZÁMLÁZÓ PROGRAMMAL KINYOMTATOTT SZÁMLÁK ALÁÍRÁS ÉS PECSÉT NÉLKÜL IS ÉRVÉNYESEK

Nincs olyan jogszabály, ami előírná, hogy a gépi úton kinyomtatott számlákat alá kell írni és le kell pecsételni. Annak érdekében, hogy a kinyomtatott számla hivatalosabbnak tűnjön, el lehet látni aláírással és pecséttel, de a számla ezek nélkül is teljes mértekben érvényes és hiteles. A számlák egyenként történő aláírása és pecsételése eleve lehetetlen lenne az olyan szolgáltatóknál, ahol havi több ezer számlát állítanak ki, többek között ezért sem létezik ilyen szabály.

TÉVHIT: A SZÁMLÁN PONTOS TÖRVÉNYI HIVATKOZÁS SZÜKSÉGES A SZÁMLÁZÓ PROGRAM JOGSZABÁLYI MEGFELELŐSÉGÉRŐL
TÉNY: A SZÁMLÁNAK NINCS ILYEN KÖTELEZŐ TARTALMI ELEME

Nincs ilyen jogszabály, ami előírná, hogy a számlán fel kell tüntetni a paragrafus szerinti pontos törvényi hivatkozást. Nem is lenne célszerű, hiszen ezeknek a rendeleteknek a száma folyamatosan változik. Ehelyett azonban az adóellenőrzéseket elősegítve célszerű, ha a számla alján látszik, hogy a számla milyen programmal/verzióval készült, így ebből utólag is visszakereshető, hogy az adott programverzió kiadásakor milyen jogszabályok voltak érvényben.

TÉVHIT: A SZÁMLÁT CSAK A SZÁMLÁN SZEREPLŐ FIZETÉSI MÓD SZERINT LEHET KIFIZETNI
TÉNY: A FIZETÉSI MÓD CSAK TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ, A SZÁMLA BÁRMILYEN MÓDON KIEGYENLÍTHETŐ

A számlának nem kötelező tartalmi eleme a fizetési mód, ezért ennek feltüntetése pusztán csak tájékoztató jellegű, mint sem kötelező a vevőre nézve. Jogszabály nem tiltja, hogy a készpénzes számlát átutalással, vagy az átutalásos számlát készpénzzel fizessék ki. Mindenesetre a könyvelőnek azért érdemes jelezni, ha a számla kiegyenlítése nem az elsődlegesen kért fizetési mód szerint történt, hogy a könyvelés ennek megfelelően történjen.

TÉVHIT: ELŐLEG SZÁMLA BIZONYLAT LÉTEZIK
TÉNY: AZ ELŐLEG SZÁMLA, MINT ÖNÁLLÓ BIZONYLATFORMA MÁR RÉG MEGSZŰNT

2004. májusban életbe lépő számlázást érintő jogszabályok óta az előleg számla, mint olyan megszűnt, ma már csak fogalomként használatos kifejezés. Az előleg számla ma nem jelent mást, mint egy normál, teljesen hagyományos számlát, amin az eladó előleget számláz ki a vevő részére. A számla fejlécében tehát ne is keressük az előleg számla kifejezést, mivel ez egy egyszerű számla csupán, ahol a számlán látható tételsorban szerepel előleg kifejezés (hogy a vevő számára egyértelmű legyen, hogy most csak előleget fizet), valamint a kapcsolódó termék vagy szolgáltatás neve.

TÉVHIT: KÜLFÖLDI VEVŐNEK A SZÁMLÁT CSAK A VEVŐ NYELVÉN CÉLSZERŰ KIÁLLÍTANI
TÉNY: NEM MAGYAR NYELVŰ SZÁMLÁK ESETÉN AZ ADÓHATÓSÁG KÉRHETI A SZÁMLA HITELES FORDÍTÁSÁT

Idegen nyelvű számla kiállítása során ügyeljen rá, hogy a számlán lévő fejlécfeliratok szövegezése magyar nyelven is szerepeljen (kétnyelvű számla), mivel ha csak idegen nyelven állítja ki a számlát, akkor az adóhatóság egy ellenőrzés során kérheti a számlák fordítóiroda által elvégzett hiteles fordítását, mely számlánként több ezer forint plusz kiadással járhat. 2012-től az adóhatóság a magyar nyelven kívül angol, német és francia nyelveken is köteles elfogadni a gazdasági eseményt igazoló bizonylatokat, ám ha ettől eltérő nyelven (pl. szlovák) kívánjuk a bizonylatot kiállítani, akkor mindenképp javasolt a feliratok magyar nyelven történő megjelenítése is.

TÉVHIT: DEVIZÁS SZÁMLÁN NEM KELL FELTÜNTETNI FORINTOS ÖSSZEGET, MERT AZ A VEVŐ SZEMPONTJÁBÓL ÉRDEKTELEN
TÉNY: DEVIZÁS SZÁMLÁK KÖTELEZŐ TARTALMI ELEME AZ ÁFA ÉRTÉKÉNEK FORINTBAN VALÓ FELTÜNTETÉSE

Jogszabály írja elő, hogy a magyar pénznemtől eltérő számlakiállítás esetén az ÁFA értékét forintban is fel kell tüntetni a számlán az átszámításhoz alkalmazott árfolyamon. Akármennyire is felesleges ez az információ egy külföldi vevő részére, ez jelenleg kötelező.

TÉVHIT: A SZÁMLÁZÓ PROGRAMOKHOZ MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT SZÜKSÉGES
TÉNY: 2014.07.01-TŐL MEGSZŰNT A MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

Csak a 2014.07.01. előtt vásárolt számlázó programhoz kellett adnia a fejlesztőnek megfelelőségi nyilatkozatot, de az ezt előíró 24/1995 (XI.22.) PM rendeletet 2014.07.01-től hatályon kívül helyezték. 2014.07.01-től értékesített számlázó programok esetén már nem kell megfelelőségi nyilatkozatot adni a fejlesztőnek. 2021. január 4-től pedig nem kell lejelenteni a számlázó program vásárlását a NAV-nak.

TÉVHIT: A SZÁMLÁT ELÉG PDF-BEN ELKÜLDENI A VEVŐ RÉSZÉRE, NEM KELL KINYOMTATNI AZT
TÉNY: A SZÁMLÁT MINDIG KI KELL NYOMTATNI (KIVÉVE ELEKTRONIKUS SZÁMLA ESETÉN)

A számlázó programmal kiállított számla ugyan aláírás és pecsét nélkül is érvényes, azonban nem elég ha a vevő PDF-ben megkapja, mindenképp szükséges kinyomtatni azt. Ugyanez vonatkozik a számlakiállítónál maradó példányra is, amit szintén kötelező kinyomtatni. A számla kinyomtatását csak elektronikus számlázással lehet elkerülni, ekkor egy internetes tárhelyen tárolódnak a számlák és minden egyes számlát digitális aláírással kell ellátni.

TÉVHIT: MINDEN SZÁMLA E-SZÁMLA, AMIT E-MAILBEN KÜLDÜNK A VEVŐNEK
TÉNY: NEM ATTÓL LESZ E-SZÁMLA EGY SZÁMLA, HOGY E-MAILBEN KÜLDIK

A számla kiállításakor dől el, hogy egy számla elektronikus vagy papír alapú. Az ÁFA törvény szerint csak az tekinthető e-számlának, amit elektronikusan állítottak ki ÉS(!) fogadtak be. Abban az esetben, ha ebből a két feltétel közül az egyik nem igaz, már nem beszélhetünk e-számláról. Amennyiben tehát a számlát kinyomtatja (papír alapon bocsátja ki), onnantól kezdve papír alapú számláról beszélünk, teljesen független attól, hogy az végül miként jut el a vevőhöz. Az e-számla attól lesz e-számla, hogy megfelel az ezt leíró szigorú követelményeknek, nem pedig attól, hogy e-mailben küldik. A legtöbb embernek nincs is szüksége e-számla kiállításra, mert nem az az igényük, hogy e-számlát szeretnének kiállítani, hanem az, hogy ne kelljen postára menni a számlát feladni és e-mailben át lehessen küldeni a vevőnek. A NATURASOFT programokban ezért lehetőség van e-számlák kiállítására és a papír alapú számlák postaköltség nélküli távnyomtatására is.